Gondolatok teremtő ereje

 

Van egy szomszédunk, akinek a férje szereti a halat. Ha van egy nagyobb fogásunk, amit mi biztos nem tudunk megenni, vagy kevés halat fogtunk, és nincs kedvünk megpucolni, akkor szoktunk nekik adni keszeget. Cserébe nem várunk el semmit, ő mégis szokott adni zöldséget, gyümölcsöt, és egy kis fánkot, ha süt a néni.

A hétvégén nálunk volt Zsófi papája, és mutogattuk neki a fényképeket (számítógépen). Előkerült egy fánkos kép is és megemlítettük, hogy milyen jó lenne most egy kis fánkot enni. Arra viszont már nem volt idő, hogy süssek egy adagot, mert nemsoká indult a papa busza haza.

Mikor hazaértünk (kikísértük a papát), ott lógott a kerítésen a szeretet-csomag (mi csak így hívjuk, amit a nénitől kapunk), és benne volt a fánk!!! :)

 

 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.